DR. SZABÓ JÓZSEF SZOBRÁNAK AVATÓJÁRA
DR. KECSKEMÉTI TIBOR – GEOLÓGUS
2015. szeptember 18.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Szabó József a Pesti Egyetem Ásvány-Kőzettan professzora a Tokaj-Hegyaljai Bormívelő Egyesület megbízásából 1863-tól földtani vizsgálatokat és térképezést végzett a Hegyalján. Hegyalja legnagyobb részét miocén kori vulkáni kőzetek építik fel, melyek mállásából képződő talajok befolyásolják a szőlők, s a belőle készült borok minőségét. Az Egyesület arra volt kíváncsi: hol milyen kőzet fordul elő. Szabó vizsgálatai során elkülönítette és térképen ábrázolta a különböző kőzetek előfordulását. A színezett térkép 1865-re készült el.
A térkép megjelenésének 150. évfordulója alkalmából a Tokaj Alapítvány szobrot emelt a neves geológusnak.
Szabó József 1822-ben született Kalocsán. A geológia megszerettetésére, művelésére kevéssé alkalmas „követlen” táj szülöttje először filozófiát és jogot tanult a Pesti Egyetemen. 1841-ben Selmecbányára került joggyakornoknak, ahol kapcsolatba került a bányamérnök hallgatókkal. A társaságukban tapasztaltak nyomán olyannyira érdekesnek tartotta a bányász szakmát, hogy elvégezte a bányamérnök szakot. 1844-ben tanulmányutat tett Morvaországban, Sziléziában, Galiciában, Porosz- és Oroszországban. 1846-tól bányamérnökként dolgozott különböző beosztásokban Zsarnovicán, Nagybányán és Felsőbányán. 1847-ben a budai József Ipartanoda vegytan tanára. 1848-ban Kossuth a puskaporgyártáshoz szükséges salétrom-ellátás kormánybiztosává nevezi ki. A szabadságharc alatti tevékenységéért komolyabb büntetést nem kapott, csak az előléptetésekből maradt ki. 1855-ben a Budai Főreáliskola tanára, 1858-ban a Pesti Kereskedelmi Akadémia kémia-fizika tanára, majd 1860-tól a Pesti Egyetem Ásványtani Tanszékén előbb helyettes, majd rendes tanár. Ekkor teljesedik ki tudományos munkássága. Tanulmányokat, tankönyveket ír, irányító szerepet játszik a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyarhoni Földtani Társulat, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat munkájában.
Nemzetközileg is kiemelkedő kutatási eredménye egy jellegzetes és hazánkban is nagy elterjedésű, akkoriban trachitnak nevezett kőzet rendszerezése. Elsőként figyelte meg az Alföld medence-aljzatán észlelhető szerkezeti mozgások jeleit. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1867-ben rendes tagja. Munkásságát külföldön is elismerik, a Párizsi Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választja, a Bolognai Egyetem díszdoktorrá avatja. Jelentős szerepet játszik a Nemzetközi Földtani Kongresszusok munkájában. Számos bizottság tagja, többek közt a földtani térképek szín- és jelkulcsának összeállítását végzőnek is. Nemzetközi kapcsolatait nagyban segítette széleskörű nyelvtudása. Jól beszélt németül, angolul, franciául és latinul. De értett görögül, olaszul és szlovákul is. Európán kívül járt Amerikában és Afrikában.
Kiváló oktató volt, geológusok, mineralógusok és petrográfusok nemzedékét nevelte fel. Nagy súlyt helyezett a gyakorlatra és a szemléltetésre. Ennek érdekében nagy és értékes gyűjteményt alakított ki a tanszékén, mely 1886-tól mindmáig a legértékesebb geo-gyűjteményeink közé tartozik. S ő alkalmazta hazánkban először a Párizsból hozott gépével a diavetítést az oktatásban. Nagy tisztelettől övezve 1894-ben halt meg Budapesten. Késői utóda, Vadász Elemér a legnagyobb magyar geológusnak nevezte. Ilyen címmel jelent meg gazdag életművéről tanulmánykötet 2003-ban. S hogy az elnevezés méltán igaz, jelzi: róla nevezték el a Földtani Társulat legnagyobb szakmai elismerését, a Szabó József emlékérmet, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Magyar Természettudományi Múzeumban szobra van, ősmaradványt neveztek el tiszteletére, festmény készült róla, több emléktábla, utca és a Geológiai Technikum őrzi nevét.
Szabó József munkásságának legkiemelkedőbb része a vulkáni kőzetek tanulmányozása. Erre a Kárpátok belső vulkáni koszorújának hegységei voltak a legalkalmasabbak. Főként a Selmeci-hegység, valamint a Tokaj-Hegyalja vulkáni kőzeteivel foglalkozott. Utóbbi területen vizsgálódott legintenzívebben. Az „Incipit in Sátor, definit in Sátor” (az abaújszántói Sátor-hegytől a sátoraljaújhelyi Sátor-hegyig) latin mondás szerinti Hegyalja mintegy 25 községének területét járta be többnyire gyalog 1863 és 1865 között. Az 1:57 600 méretarányú topográfiai térképre 9 kőzetféle elterjedési foltjait rajzolta be. Közte a köznyelv által „nyirok”-nak nevezett képlékeny agyagot, mely a különböző trachit-félék, mint utóbb kiderült, nyomelemekben dús mállásterméke. A nyirok elnevezést a köznyelvből Szabó emelte be a szaknyelvbe. A bejárt helységek feltárásainak különböző képződményeiből számos kőzetmintát vett, fennmaradt jegyzetei szerint mintegy 125 példányt. Ezek közül 25 példány Szabó József kézírásos alátétcédulájával ellátva a sárospataki Református Kollégium Rákóczi Gimnáziumának szertárában található. A nagy értékű, szakszerűen és gondosan kezelt gyűjteményt a feledhetetlen emlékű Egey Antal tanár úr mutatta be nekem egy szakfelügyeleti látogatásom alkalmával.
Szabó térképezéséről 1865. szeptember 2-án számolt be Pozsonyban a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XI. Nagygyűlésén. A beszámoló a rendezvény Munkálatainak 231−234. oldalán jelent meg. A térkép nyomtatott formában 1865-ben került közforgalomba. A mű nemzetközi szempontból is egyedülálló! Ugyanis amikor 1987-ben a Magyar Természettudományi Múzeum egy vendégkiállításán a franciaországi Vichyben bemutattuk, a szőlész-borász nagyhatalom Franciaország önológusai és ampelológusai a legnagyobb elismerés hangján mondták: tudomásuk szerint ez az első olyan földtani térkép a világon, mely a termelők igényei nyomán készült. Ki kell emelnünk, hogy a csak kis számban fennmaradt, kincset érő eredeti térképet a Tokaj Alapítvány reprint kiadásban újra megjelentette, ezzel lehetővé tette, hogy a magyar szellemi örökség e kiemelkedő értéke szélesebb körben is hozzáférhető legyen. Köszönet e nagyvonalú gesztusért!
Köszönet a Tokaj Alapítvány kurátorainak, köztük különösen az ötletadó, s a szobor költségeit vállaló Demeter Zoltánnak, a remek szobrot alkotó Illyés Antal szobrászművésznek, a szobornak reprezentatív helyet biztosító Tokaj Városának, élén Posta György polgármesterrel, valamint mindazoknak, akiknek szívügyük, hogy Tokaj a Világörökség részét képező hegyaljai borvidék fővárosa legyen.
Dr. Kecskeméti Tibor
geológus, a Magyar Természettudományi Múzeum címzetes főigazgató-helyettese